Sosem egyszerű elfogadni, hogy a valóság mennyivel keményebb út, mint azt álmunkban megéltük valaha. De kell, és érdemes.
Minden kudarc, csalódás, fájdalom a lehető legerősebb, legharcosabb embert formálja belőlünk.
Egy puhány, edzetlen ember sosem lenne képes végigmenni a maratoni pályán. De aki kemény izomgörcsök, megalkuvások, lemondások, verejtékes szenvedések árán jut el a célvonalig, az hálásan tekint vissza a felkészítési időre.
Mert a valóság és a valóságos közt csak halvány árnyalat van. De ez az árnyalat bőven elég ahhoz, hogy jellemünk egyenes tartást nyerjen.
A legdurvább ébredésből lesznek a legszebb valóságok.
