Festményeim
Csendélet
Nem irigyeltem a hétvégén meglátogatott festőművész ismerősömet, akit megkértem, mutassa meg nekem, hogyan készíti alkotásait, és adjon át a tudásából.
Két fél….
Fél füllel nem hallod meg a lényeget. Fél szemmel csak a valóság egy részét látod meg. Fél pár cipővel még mindig mezítlábasnak érzed magad. Fél lendülettel soha, vagy csak nagyon lassan jutsz el a célodig. Feled nélkül, szerelem nélkül mintha félemberként lézengenél a világban.
40 másodperc
negyven másodperc alatt beleszerethetünk valakibe… negyven másodperc alatt megváltozhat addigi életünk… negyven másodperc alatt egy egész világ romba dőlhet… negyven másodperc alatt átélhetjük életünk legszebb pillanatait.. negyven másodperc alatt megpihenhetünk… de negyven másodperc lehet kibírhatatlanul hosszú vagy fájóan rövid… hisz negyven másodperc alatt bármi megtörténhet…az idő mindenféleképpen nekünk/értünk dolgozik…
A Festő és én….és a levetett gyöngysor
Volt már olyan álma, amire úgy gondolta, nem mer közelíteni felé? Nos, nekem ennek a festménynek az elkészítése ilyen volt. Már évek óta készültem rá. Rengeteg vázlat pihen a mappáimban. Órákat, napokat töltöttem azzal, hogy fejemben megszerkesszem. De nem fogtam neki. Hogy miért? Attól tartottam, még alkalmatlan vagyok arra, hogy egy olyan alkotást adjak ki
(Nem)csak mese…
Persze nem minden mesének kell, hogy legyen megtörtént változata. Ha így lenne, minden nő hanyatt dobná magát egy kis adag méreggel az erdő szélén és várná a királyfit, hogy csókra ébressze. Na, ez az epizód, amiről mindenket sürgősen lebeszélek.
