Hiába nyomják mindenhonna, hogy amit meg szeretnél szerezni, azért ne harcolj görcsösen. Vagy szelíden tegyél érte, vagy csak várd ki az időt, mikor tényleg megértél rá, hogy birtokolhasd. Te mégiscsak hajtod és tepersz érte. Iszonyatosan félsz, hogy már sosem lesz a tiéd. Aztán egyszercsak feladod. Eleged lesz a várakozásból. Elteszed vitrinbe arra a helyre, ahol gyűjtögeted azokat a címkéket, amiket mások megszereztek, de neked már mindig csak egy vágyott tárgy, egy áhított létforma marad.
Ok, ok, itt be is fejeztem. Hisz már tudod és ismered is saját tapasztalásból, hogy innentől fogva mi történik..
Igen, hirtelen minden a tiéd lesz. Ott áll előtted az Álom létező valóságában. Pedig te úgy emlékszel, már elengedted, teljesen lemondtál róla. Csak állsz megkövülten. Eleinte még közelíteni sem mersz hozzá. Elhinni, hogy a tiéd?. Na persze!. Erről szól az ébredés, hogy a kontúrok eltűnnek, és csak egy hatalmas paca marad belőle. De nem! Még mindig ott van…
…és innentől fogva semmi más dolgod nincs, csak vigyázni rá!!…hisz a valóságot gondozni kell 🙂
