Nem kell egyből minden részletet megtalálni egy reggelen. Az idő, a türelem, a tapasztalás jóval eredményesebb és maradandóbb értékkel képes megőrizni a felépített, egészséges egot.
Lehet irigyelni azokat, akiknek vele született adottsága a teljes önbizalom. Természetesen azt is tudjuk, hogy ezt már gyermekkorban hozzák otthonról sokan a rengeteg pozitív támogatással. De mit tegyen az, ki azt veszi észre, hogy szinte minden körülötte élőt értékesebb embernek tart önmagánál? Keljen fel egy reggel és döntse el, hogy “na, én ma reggeltől bízok magamban, és tudom, mennyi csodás tulajdonsággal rendelkezem, így bármire képes leszek ezek után!” Valóban ily egyszerű lenne? Hát akinek igen, hajrá, tegyen így. De vannak, kiknek apró gyakorlat sorozatokból épül fel jellemük, mely vagy nem is ismerte sosem az önmagába vetett hitet, vagy elvesztette útja során a különféle sodrások, emberek, események alkalmával.
A festményem nekik szól. Nem kell egyből minden részletet megtalálni egy reggelen. Az idő, a türelem, a tapasztalás jóval eredményesebb és maradandóbb értékkel képes megőrizni a felépített, egészséges egot.
Ahogy lefelé gurulni egy dombról könnyebb, mint felfelé mászni ugyanott, így a rosszat is valahogy magától értetődőbbnek veszik sokan, mint a jó dolgokat. Így van ez a sikerrel, a szerencsével, a tökéletes eredményekkel is, és nem utolsó sorban a jellembeli változásokkal.
“Valóban én reagáltam így? Tényleg én tettem ezt meg? Ez az eredmény mind az én munkám gyümölcse?”
Akármilyen furcsa is, ahhoz is idő kell, hogy megszokjuk, végre olyanokká váltunk, amik szerettünk volna lenni.
Szóval harcra fel, csajok!! Gyűjtögessétek az apró kirakós darabkákat és élvezzétek a sikert!!! 🙂
