“..miképpen mi is megbocsátunk…”

Share on facebook
Facebook
Share on google
Google+
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest

…nem elrejteni a “volt”-at, hanem tanulni belőle, és elfogadni a múltban megélt korlátokat.

A legegyszerűbb és egyben legveszélyesebb dolog a múlt történéseiről nem tudomást venni.

Nem sikerült egy pozíciót megnyerni a munkahelyeden, de úgy csinálsz, mintha ez nem érdekelne? Kirúgott a párod, de te szinte egy könnycseppet sem áldoztál érte, hanem mész tovább felemelt fővel? Gyerekként állandó csúfolódás tárgya voltál, de te inkább úgy döntesz, megváltozol, és nem figyelsz a gúnyolódó hangokra? Állandó jelleggel belefutsz ugyanabba a történetbe az életedben, de te mindig inkább továbbállsz, nem adsz időt a megértésnek?

Sokan azt hiszik, hogy a keménység, büszkeség megvédi őket a problémáktól. Na tényleg. Egy ideig te lehetsz az isten/istennő, mert mindenki, aki nem ismer téged, csak felszínesen lát, úgy gondolja, hogy kemény csaj/srác vagy. Nem foglalkozol a külvilág bántásaival, leperegnek rólad a szidalmak, csalódások.

Tényleg?

Akkor mi a bánatért botlasz ugyanabba a szituba állandóan? Miért van az, hogy úgy érzed, a mai hülye divatos szóval, hogy biztos karmád miatt kell annyi keserűséget megélned? Miért nem veszed már észre, hogy a karma szöveg a gyengék fegyvere? A sors említése pedig már túl megy a gyávaság fogalmán.

Hogy megvan-e írva a sorsunk, hogy a Jóisten valóban lökdös-e minket azon az úton, amit ő talált ki nekünk, jelen esetben, ha tetszik, ha nem, egyáltalán nem fontos.

Ami számít most az, hogy te hogyan éled meg a fájdalmat. Mit tudsz kihozni a jövőhöz való fejlődéshez abból, ami keserűség veled történt.

Feledni, nem emlékezni, elfogadni, eltakarni. Kulcsszavaid? Nos, akkor most van egy rossz hírem: sosem jutsz el boldogan oda, ahol és ahogy élni szeretnél.

Miért?

Mert nem tanulsz belőle. Mert a tested nem hülye, és levetíti lelked. Mert a betegséget nem elnyomni kell, hanem figyelni gondolataidra.

Azt hiszed, hogy ami nem jut eszedbe nap mint nap, az nem is létezik, vagy létezett? Tényleg? Akkor miért bénák az álmaid éjszaka? Miért blokkolsz le, mikor egy hasonló esemény közeledik feléd, mint amibe már sokszor belebuktál?

Tudod mit?! Légy kemény! De komolyan! Nem úgy felszínesen, és színészesdit játszani a világnak.

Nézz szembe a valósággal.

Elhagytak vagy elhagytál valakit? Értsd meg az okát. Gondold végig, ki mit rontott el. Pergesd le magadban a nehezen emészthető eseményeket. Láss kívülről!

Lehet, hogy fájdalmas lesz, mert miért is lenne egy tündértánc úgymond újra feltépni a régmúlt sebeit. Ha viszont nem teszel így, nem adsz magadnak lehetőséget arra, hogy a fájdalom tényleg feltörjön, akkor csendes kórokozóként keményen csatába száll veled, míg el nem éri végső célját.

A múlt nem egyéb, mint egy olyan eseménysor, melytől a mai napon az vagy, aki. A cselekmények, tragédiák, örömteli időszakok mind olyan emberré tettek, amit most láttatsz. Ha ez tetszik neked, és igaznak véled, akkor biztos mindent rendbe tettél a hátad mögött lévő idővel. Ha viszont érzed hamisságát, hát vedd elő életed, és lapozz végig minden olyan eseményt, melyet utolsó rémálmodban sem látnál szívesen.

Pedig te voltál az. Te szerepelsz azonokon a filmkockákon.

Hogy ezt úgy nevezik-e, hogy megbocsátás, elfogadás? Talán igen. De nem érzem tisztán ráillőnek. Ez sokkal több annál. Ez egy olyan önismereti út, mikor a régi dolgok feldolgozása már soha sem bánthatja a jövőben történő eseménysorokat.

Az elkendőzés, a bújtatás vissza-visszaránt. A bátor szembenézés viszont olyan erővel tölt majd el, hogy ha egy hasonló helyzetbe kerülsz, mely anno rossz emlékként él benned, mint egy logikai játékban, fogod tudni, hogyan kell egyik lépés után a másikat úgy megtenni, hogy nemcsak a nyerő pozíció legyen a tiéd, hanem egy tisztafejű játékos elméjével és érzelmeivel mehess könnyedén előre.

A múltadban a jövőd. Amit ott megteszel, megmersz lépni, azzá válsz majd idővel. Néha fura lesz, hogy nem másolod szüleid, barátaid, kollegáid, ismerőseid. Valami teljesen mást teszel, mint amit addig példaként láttál, és elhitted, hogy az az egyetlen megoldás.

Kövesd saját érzéseid, gondolataid. Merj más lenni.

Merj szembenézni bénaságoddal, vagy más alpáriságával.

Ahhoz, hogy továbblépj, és elégedetten tekinthess vissza, csak ennyi kell: nem elrejteni a volt-at, hanem tanulni belőle, és elfogadni a múltban megélt korlátokat.

Időnként nehéz lesz kimondani, de egyre könnyebben megy majd: köszönd meg.

Köszönd meg azoknak, akik ártottak neked, hogy már másként látsz dolgokat, naivitásod már elveszett.

Köszönd meg azoknak, akik elhagytak, hisz tanulhattál tőlük, hogy miért voltál kevés, mit kell még tenned, hogy szerethető legyél.

Köszönd meg azoknak, akik nem bíztak benned, mivel addig fejlesztetted magad és tanultál, míg jóval teljesebb ember nem lettél, mint voltál.

A festmény, melyről a fenti jegyzet szól, a linkre kattintva tekinthető meg:

https://lamibakos.com/festmenyek-2016/koszonom

Share on facebook
Facebook
Share on google
Google+
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest

Ezek is érdekelhetnek:

Szeretnék küldeni neked egy ajándékot

Kérlek, fogadd el

Lami - Ne félj élni! második, bővített kiadás

Na, most, hogy végignézted festményeim, már érted, miről beszélek, mikor azt mondom, a képi világom maga egy inspirációs csomag :)

Látod, nem vicceltem, hisz én is ezek között a képek közt élek, még ha cserélődnek is folyamatosan.

Kérlek add meg email címed, és ingyen máris küldöm neked ezt a színes, letölthető kiadványt a szebb, az igazán teljes életért, hisz örömmel osztom meg veled azokat a gondolatokat, melyek engem is nap mint nap továbbvisznek utamon.

Add meg email címed, és máris küldöm neked ezt az ingyenes ebookot

Scroll to Top

Szeretnék küldeni neked egy ajándékot

Az első kiadott inspirációs-festményes könyvem, teljesen ingyen.

Lami - Ne félj élni! második, bővített kiadás

Tudod, mi van benne?

Egy olyan ember festményei és a hozzáírt inspiráló gondolatai, akit igyekeztek lebeszélni céljai és tervei megvalósításáról.

De ugyanez az ember megkapta mégis az élettől a legnagyobb ajándékot, melyet bárki remélhet. Ezt mondta neki egy nap egyik gyermeke: „Anya, te példakép vagy nekem! Büszke vagyok rád és irigyellek is egy kicsit, hogy ennyi támadás után is képes voltál megvalósítani álmodat!”

Kérlek add meg email címed, és ingyen máris küldöm neked ezt a színes, letölthető kiadványt a szebb, az igazán teljes életért, hisz örömmel osztom meg veled azokat a gondolatokat, melyek engem is nap mint nap továbbvisznek utamon. Az egyik első kiadott könyvem felújított, kibővített változata.

Add meg email címed, és máris küldöm neked ezt az ingyenes ebookot

Már ennyien kérték: 986 fő